A Taoizmus megalkotója a legenda szerint Lao-Ce, vagyis öreg mester, (öreg gyermek, vagy fiú) i.e. 5 század körül élt. Műve a Tao Tö King, (könyv a világtörvényről) csak az i.e. 3. vagy 2. század. óta viseli ezt a nevet.

Lao-Ce filozófiája különbözött a korabeli vallásoktól. Gondolatmenete szerint a világot nem egy természetfeletti lény alapította, hanem saját szabályai szerint a (tao) hatására alakult ki, és érte el jelenlegi egyensúlyát. A filozófia középpontjában a Tao áll. Jelentése (út, ösvény). Jelenti a csillagok útját az égbolton, jelent bölcs utat is, amely a célhoz vezet, néhány filozófus gondolata szerint ez az ősanyag is.

Világ teremtése a Taoizmus szerint
Az ősanyag poláris kettéválásából jön létre a föld ég az ég. Az ősi matéria nyugalmi állapotban volt, és a tao (az út) rendező erejétől indult el az átalakulás. Később a Tao hatására a két őserő, amelynek jelzői a Yin és a Yang különválik egymástól. Ezt az állapotot jeleníti meg az ismert ábra.

A yin és a yang fogalma írásban először egy sokat emlegetett műben a Változások Könyvében (Ji King) olvasható: "Minden lét úgy keletkezik hogy a két őserő a yin és a yang törvényszerű változások során átmegy egymásba".
A mű valószínűleg az i.e. 1. évezredben keletkezett, mint jóskönyv. Az i.e. 5-4. században különböző kiegészítések révén filozófiai művé lett, amely nagy hatást gyakorolt sok kínai gondolkodóra. Feltehető, hogy akkoriban lesz népszerű keleten a yin és yang elv.

A Yin és a Yang meghatározása
A yin-yang elmélet megismerése feltétlenül fontos mind a gyógyászat, mind a kínai gondolkodási rendszer megértése szempontjából. Yin és Yangnak nevezzük a természet, a környezet, a világ minden jelenségében meglévő ellentétek egységét. Eszerint a világ egységes egész, és ez az egész a két ellentét egyenlő arányának a következménye. A yin-yang elmélet olyan rendszer, amely a két pólus által alkotott egységen alapul. Önállóan sem energiájuk, sem anyagi természetük nincs. A világegyetem minden jelensége tartalmazza a Yin és a Yang jelleget pl. hideg-meleg, nappal-éjszaka, mozgás-állás, aktív-passzív stb.

A Tao elve szerint, semmilyen dolog nem létezhet csupán magában, vagy önmagáért. Minden jelenség magában hordja változás, az ellenkezőbe fordulás lehetőségét. Így azt mondhatjuk, hogy a világ a Yin és a Yang jellegű erők állandó változásából áll. Ezek az erők normális körülmények között egyensúlyban vannak. Egyik sem létezhet a másik nélkül, hisz egymást tartják mozgásban. Az orvoslás az alapok megértéséhez, az un. 8 princípiumot (alapot, alap modellt) használja.

Ebből kiindulva, a világon bármely rendszer felosztható yin, és yang jellegre. A jobb megértés kedvéért vegyünk még pár példát.

Minden Yin jelegű, ami:
- Passzív, nőies, alacsony, befogadó, a nyugalmas, az éjszaka, az árnyék, a befelé fordulás stb.

Minden Yang jellegű, ami:
- Aktív, férfias, magas, mozgalmas, a nappal, a fény, kifelé irányuló mozdulat stb.

Az emberi testalkat, és a testben végbemenő összes folyamat is felosztható ezzel az elmélettel, de tudni kell hogy tiszta yin, és tiszta, yang alkat, a gyakorlatban nem létezhet, mert ezek csak egymáshoz viszonyítható fogalmak. "A yin és a yang megkülönböztethető, de el nem választható" (Sárga Császár Belgyógyászati könyve)

A könnyebb megértés kedvéért vegyünk példákat:
A yang alkatú ember könnyed, mozgékony, dinamikus, aktív, kifelé forduló.
A yin alkatú ember nehézkes, merev, lassú, passzív, befelé forduló.
A túlzott aktivitás (yang jellegű túlsúly) kifáradást eredményez, és átcsap passzivitásba, vagyis yin jellegű állapotba. Normál helyzetben a pihenés után visszaáll az eredeti helyzet.

A túlzott yin állapot, csak akkor normális, ha idős korú emberről beszélünk, de még ebben az esetben is van aktivitás, vagyis megtalálható a yang oldal.

Ahogy a rövid ismertetőből is kitűnik, életünk, és létünk egyetlen pillanata sem tisztán yin, vagy tisztán yang jellegű, és magában hordozza a változás lehetőségét, így teljes yang alkat, és teljes yin alkat sem létezhet egyértelműen.
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A Taoizmus több mint 2500 éve a kínai gondolkodás, filozófia és vallás meghatározó tényezője. A Tao eredetileg utat jelent, sőt ma is a csillagok útját jelenti az égbolton, de jelenti a bölcs utat is,(spirituális) amely célhoz vezet, a rendet és a törvényt, amely mindenben érvényesül.

A szűkebb értelemben vett Taoizmus a hagyomány szerint az i.e. 4. században. Megjelenő, legendás filozófus, Lao Ce (Lao mester az-az Öreg mester) tanításain alapul. Jelenleg kétséges, hogy Lao ce valós személy volt-e vagy legendák szülötte. Neki tulajdonítják a Taoizmus alapművét, a Tao Te King-et, ( Az Út és Erény Könyve)

A Tao Te King, mai formájában két könyvre tagozódik, összesen 81 fejezettel. Az első könyv tárgyalja a „tao”-t (’út’), a második a „te”-t (’erény’). A tanok szóbeli hagyomány útján terjedtek, csak később foglalták őket írásba.

Hazánkban leginkább a Weöres Sándor fordításában kapható versszakokba rendezett változat kapható.

Az igazi Tao a bölcsek szerint nem is elmagyarázható fogalom. El lehet sajátítani, de csakis a gyakorlatban létezik. Ennek ellenére Lao Ce tanítványai egész könyvtárnyi anyaggal próbálták megmagyarázni az eredeti vékonyka művet.

A Tao elsajátításának a legérthetőbb formája a harcművészetek belső irányzatai, (Tai Chi Chuan, Shing-i, Pa kua) amelyek nem a test felől közelítik meg a tudatot, hanem a tudat felől a testet. Ha a harcművészeteket meg akarjuk érteni, akkor tudnunk kell, hogy a különböző stílusok, mindig egy adott elméleti alapra épülnek. Minden technika, minden lépés, minden mozdulat, a filozófiának engedelmeskedik. Ha annak ellentmond, akkor az már nem annak a stílusnak az eleme. Ha a Taoista alappal rendelkező VING TSUN (kemény művészet) kung-fut veszem most példaként, és megemlítek egy-két szabályát, akkor érthetőbb lesz. Erő elvezetés elve, szembefordulás elve, víz elmélete, egyszerűség elve, egyidejűség elve, Stb. A Technikák ezeknek a szabályoknak, nem mondanak ellent, ezért egyszerűek, egyszerre történik a védekezés és a visszatámadás, nincs felesleges mozdulat, a technikák egyenes vonalúak, erő erővel szemben sosem találkozik, azt mindig kikerüli és elvezeti. Az ellenfelet egyetlen technikai sorozattal teljesen harcképtelenné teszi, minden mozdulat átalakítható egy másik mozdulattá, ezért egy ütés is bármikor akár az utolsó pillanatban is, lehet egy védekező technika. Stb. Sorolhatnám tovább is, de a lényeg annak megértése, hogy a filozófia hogyan épít fel egy teljes rendszert.

És most nézzük meg a Tao építőelemeit.

A legismertebb Taoista szimbólum a YIN-YANG.

Kifejezi az állandó változást, az örökkévalóságot, az egyensúlyt, a tiszta princípiumok hiányát. A szinusz a ciklikusságot a bioritmust, a kiszámíthatóságot. A kör a tökéletességet. A színek a dualizmust.
A Taoizmus életigenlő vallás és filozófia. Azt tanítja, hogy minden eléd kerülő helyzet, azért került eléd, hogy valamit tanulj belőle.
Ezt szemlélteti egy festmény is. Az ecetkóstolók!

Három embert látunk egy ecetes dézsa körül álldogálni. Mindhárman belemártják ujjukat az ecetbe és megkóstolják. Mindhárom arc más-más véleményt tükröz. És mivel a festmény allegória, tudjuk, hogy nem holmi közönséges ecetkóstolókat látunk, hanem Kína Három Tanítómesterét, és az ecet, amit nyalogatnak, az Élet Esszenciája. A három mester K'ung Fu-ce (Konfucius), Buddha és Lao ce. Az első arc savanyú, a második keserű, de a harmadik arcon mosoly ül.

Konfucius azért vág savanyú képet, mert ő csakis a realitásban gondolkodik. Szerinte a világ nem szubjektív, hanem objektív. Számára igen savanyúnak tűnhetett az élet. Ő a tiszta racionalizmust jelképezi életével és filozófiájával. A tisztelet, a hűség, a rend, szerinte nem működhet szívből, csakis pontosan meghatározott szabályok leírásával és azok betartásával és betartatásával.

A festmény második alakja Buddha. Ő roppant keserűnek érezte a földi létet, telis-tele érzelmi kötelékekkel és vágyakkal, amelyek szenvedésbe torkollnak. A világot egyetlen nagy kelepcének látta, ahol minden csak káprázat, és minden teremtmény a gyötrelem örökké forgó kerekei között küszködik. Hogy békére leljen, a buddhista előtt (legalábbis szerinte) egyetlen út áll: felülemelkedni ezen a "porvilágon" és eljutni a Nirvánába, a "szélmentes országba". Habár az alapjában véve optimista kínaiak jól átgyúrták az Indiából áttelepített buddhizmust, a jámbor buddhista mégis úgy találja, hogy a Nirvánához vezető utat ugyancsak akadályozza a mindennapi létezés keserű szele.

Lao Ce azért mosolyog mert az ecet savanyú. Pont olyan amilyennek lennie kell. Ha nem lenne a kész ecet savanyú az lenne a baj. Lao ce szerint az ember mindenkor megtalálhatja azt a harmóniát, amely a kezdet kezdete óta fennáll az Ég s a Föld között, de ehhez nem az-az út vezet, amely a konfuciusi szabályokon alapszik. Mint ahogy ezt Az Út és Erény Könyvé-ben, a Tao Te King-ben kinyilatkoztatta, a föld voltaképpen az ég visszatükröződése, és nem az ember, hanem a saját törvényei irányítják. Ezek a törvények a távoli bolygók forgására éppúgy kihatnak, mint az erdei madarak és a tengeri halak életére. Lao ce szerint minél több ember üti bele az orrát a természet egyensúlyába, annál inkább felborul a harmónia. Minél több az erőszak, annál nagyobb a baj. Hisz mindennek megvan a saját belső természete - akár nehéz, akár könnyű, akár nedves, akár száraz, akár gyors, akár lassú -, amit nem lehet "megerőszakolni", mert abból csak baj származik. A harc elkerülhetetlen, ha valamire kívülről kényszerítenek absztrakt és önkényes szabályokat. És ekkor lesz csak igazán savanyú az élet.

Lao ce szerint a világ nem kelepce, hanem bölcs tanítómester, akinek a leckéit éppúgy jó lesz megtanulnunk, ahogyan törvényeit is követnünk kell. És akkor minden jól megy majd. Lao ce nem azt tanácsolja, hogy emelkedjünk a "porvilág" fölé, hanem azt, hogy egyesüljünk a "világ porával". Azt, amit minden égi és földi dolog mögött működni látott, elnevezte tao-nak, "az Út"-nak. Tanításának egyik alapelve volt, hogy a Világmindenségnek ezt az Útját nem lehet méltóképpen szavakkal leírni, mert az egyaránt sértené az Út korlátlan hatalmát és az emberi elmét is, amely megkísérelné megtenni azt. Az Út lényege mégis érthető, és azok értik meg leginkább, akik legtöbbet törődnek vele és az élettel, amely elválaszthatatlan tőle.

Mi az ecetkóstolók üzenete? Az, hogy hozzáállásunk az élethez meghatározza, milyen életet élünk. Vághatunk hozzá savanyú, keserű de mosolygós arcot is.

A Taoista tisztában van képességeivel és adottságaival, és ezt előnyére tudja fordítani, nem bánkódik miatta és nem más akar lenni mint az, ami. (pl szerintem egy nőből kiváló agysebész vagy szemsebész lehet az apró precíz kezei miatt, de tapasztalatból mondom, hogy fogorvnak, aki fogat húz nem igazán nyerő a fogorvosnő)

A P’u jelentése a kínai írásban a „Faragatlan Tönk”. Ez azt jelenti, hogy „a dolgok a maguk természetes állapotukban” vannak. Jelentése még a természetes, egyszerű, tiszta, becsületes.

A Taoista ideál a csendes, higgadt, „faragatlan rönk” aki nem bonyolítja túl a dolgokat, ezért spontán a cselekedeteiben.

A Taoista próbálja a dolgokat összességükben látni, és nem veszik el, a részletekben. (A nyugati orvoslás már régen elveszítette az embert és csakis, a szerveket látja.)

Nyáron nyaralok, télen telelek. A Taoista tisztában van a lehetőségekkel, és cselekedeteivel alkalmazkodik a helyzethez.

A Taoista igyekszik elsajátítani az önismeretet. Szereti magát, és elfogadja, ezért van önbecsülése, és önbizalma. Rendelkezik a gondolkodás képességével, de hallgat megérzéseire.

Vu Vey jelentése nem cselekvés. Azt jelenti, hogy tolakodás, támadás, Énkultusz nélkül cselekedjünk. A nyugati embernek a nem cselekvés lustaságot jelenthet. A keleti embereknek viszont azt jelenti, hogy ne szálljanak szembe a természet erejével és a természet törvényeivel. (széllel szembe, ne pisálj) jó példa a Vu Vey elvre a szélben lévő fűszál. A fűszál rugalmas, enged a szélnek és elhajlik. Aztán a szél elmúltával felegyenesedik. A fa merev ellenáll a kis szélnek de a nagy szél kidönti.

A Vey Vu Vey a cselekvés nélküli cselekvés. Európaira fordítva azt jelenti, hogy nem akarunk valamit erőlködve csinálni. A jelenleg is élő, legöregebb Taoista mester azt nyilatkozta a hosszú élettel kapcsolatban, hogy minden, ami a testet vagy a szellemet megerőlteti az lerövidíti az életet. Ezért ő sosem tesz ilyet. Azonban minden nap gyalogolt egy csomó kilométert. A fiatalok, akik el akarták kísérni a sétára, sosem bírták tartani a tempót. (ebből is látszik, hogy a nem cselekvés nem lustaságot jelent.) Megint csak a harcművészetekből merítve példát: a támadó minél nagyobb lendülettel támad annál könnyebb kibillenteni az egyensúlyából és ellökni. Ilyenkor nem a saját energiánkkal végezzük a dobást, hanem az ellenfél energiáját vezetjük tovább. A Vey Vu Vey önkéntelen cselekvéssé válik a gyakorlás során. A mester mindig csak a legyőzött ellenfele felett gondolja végig mit is csinált.

A Taoista a jelenben él. Számára mindig a most számít. Tisztában van múltjával, sejti a jövőt, de a hangsúlyt mindig a jelenre teszi. A nyugati ember, elmegy a boltba vásárolni. Autó vezetés közben, azon gondolkodik, mit kell vásárolnia. Vásárlás közben azon gondolkodik mit fog főzni vacsorára. Főzés közben kikérdezi a gyermek leckéjét. Mivel nem arra koncentrál, amit éppen csinál, ezért autóvezetés közben összetöri az autót, vásárlásnál elfelejt venni valamit, főzéskor kifut az étel.

A Taoista mesterek legmagasabb fokon a vízhez lesznek hasonlatosok. A víz mindig kitölt minden rendelkezésre álló teret. Ellenállás nélkül folyik mindenhova. Megkerül minden akadályt. Alkalmazkodik.

A Taoista jól érzi magát a bőrében és boldog. Ott akar lenni, ahol épp van. Nem rohan, nem pont másra vágyik, mint ami épp van. Elégedett. Elérhető célokat tűz ki maga elé, olyanokat amelyeket képes elérni. Céljait felossza napi adagokra, így minden nap képes jóleső elégedettséggel lefeküdni.

A nyugati ember állandóan időt akar spórolni, pedig időt csak eltölteni lehet nem megspórolni. Példaként had említsem meg Amerika egyik nagy kedvencét az utcai hamburgeres bódét. Menetközben esznek az emberek, a kipufogófüstben készített, mindenszempontból egészségtelen ételeket és azt gondolják ezzel idő spórolnak meg. Pedig ennek az életmódnak súlyos emésztőszervi következményei lesznek. Ami pedig nagy időpocsékláshoz vezet. Az időtöltésnek kétféle módja van az ostoba és a bölcs időtöltés.

Az Út tanításában az egyik legfontosabb, annak megértése, hogy nem a cél a fontos hanem maga az ÚT. Ez azt jelenti, hogy élvezni kell a folyamatot és nem csupán az elért célt.

A Tao azt tanítja: „Boldog akarsz lenni? Kezd azzal, hogy megbecsülöd magad, és azt amid van. Szerencsétlen akarsz lenni? Kezd azzal, hogy elégedetlenkedsz.”

A Semmi fogalma is nagyon fontos. A semmi a Taoistának mindig valami. Valaminek a lehetősége. A tudat kiürítése, a gondolatok elcsendesítése révén születnek legjobb ötleteink.

Most, hogy a végére értünk, talán már te is látod milyen is a kedvenc IZMUSOM. Én leginkább Taoistának vallom magam és próbálom elsajátítani a mindennapjaimban a Tao bölcsességét.

Lehet hogy te is Taoista vagy, csak eddig nem tudtál róla???

Igen meglehet. Talán ez az egyetlen életszemlélet, aminél ez előfordulhat!

Folytatás itt:

http://wudangshanhu.5mp.eu/web.php?a=wudangshanhu&o=R1Mnwt5Gam